Ami ismét rádköszön

                                                Olyan forráshoz hasonlíthatnánk,
                                                 amelynek vize nem folyik el, hanem
                                                 körben visszafolyik önmagába.
                                                                                    Porphüriosz

Hogy nem süvít, pörög, örvénylik tova tőled
minden szerteszét az idő kifordított
bőségszarujából, s az idővel bírod
néha a harcot, s van, ami nem vész el végleg -

ez csoda. Hogy van, ami visszafordul s ismét
rádköszön, mint libegő papírcsákó-hajó
a Duna örvényének körhintáján - de jó!
Ülök a folyam partján, időtlen réten, mint rég

Oroszival szemben, s álmatagon bámulom:
ez tovaring örökre, az elrohan az árral,
mit csak meglátok vagy elhajítok könnyű karral,

de nézd csak tíz év után visszatér barátom
elfeledett füzete, felbontatlan üzenet,
papírhajó: kiválaszt s a káoszból kivezet.