Esszék modernizmusról, modernségről
Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Magyar Szemle Alapítvány, Debrecen, 2003.
Az Amerika
ideje a 20. század bő nyolc évtizedéről
szól, amikor Amerika magához ragadta a
kezdeményezést a nyugati kultúrában. A
könyv a modernizmus nagy hullámaival és
néhány domináns témával foglalkozik.
Elsősorban a költőkel és gondolkodókkal, de mindig
az egész művészet és az egész szellemi
élet konstellációjában. Ahogy a szereplők
látták s ahogy az elemzők - gyakran felcserélődő
helyzetből.
Egyes
tanulmányok 1978 és 2003 között születtek,
de egy ívbe illeszkednek. A folyamatosságot a
szemlélet és a hangnem azonossága teremti meg - a
költő és az irodalomtörténész, az
esztéta és az emlékező, a szemlélődő
és a cselekvő ember váltakozó szempontjaival.
Olyan szintézisre tesz a könyv kísérletet,
amelyben az amerikai élmények magyar és
európai gondolatokon szűrődnek át, amint az egész
nemzedékek eszmélésében történt
az 1960-as évek közepétől kezdve.
Érvényesülni igyekszik hát itt az
esszéíró személyisége és
kísérletező kedve csakúgy, mint a tudós
filológiai pontossága és
részletmegragadó szenvedélye.
A könyv gondolati erőterét olyan
egyéniségek határozzák meg, mint Henry
Adams, John Dewey, Carl G. Jung, A. N. Whitehead, D. T. Suzuki,
LewisMumford, T. S. Eliot, William Carlos Williams, Ezra Pound,
Gertrude Stein, Martin Heidegger, Charles Olson, Robert Duncan, Robert
Lowell, Denise Levertov, Robert Creeley, John Ashbery, Allen Ginsberg,
Jerome Rothenberg, James Hillman és Clayton Eshleman. Feltűnnek
azonban benne, egy-egy fontos pillanatban az elmúlt
évtizedek magyar alkotói is.
A könyv
végső soron az organikusság, a rendezettség
kérdése körül forog - a lét
természete ez. Van-e rendje, bármily felfoghatatlanul is,
az életünknek, a kozmosznak, avagy káosz uralkodik
kint és bent? Káosz, melyben olykor felcsillan a rend
látszata - avagy rend, amely gyakran látszik
káosznak? Erről fogalmazták meg sejtéseiket
és kérdéseiket e kor "látnokai" , s ehhez
teremtettek nyelvet.