A fény rétegei

Válogatott esszék 2006-2009
Nap Kiadó, 2010


"...az események, tények jelentősége azon múlik, hogyan, milyen tudattal éljük őket át. Ezek az eszmélések leszivárognak a mozdulatainkba, hétköznapi mondatokként öltenek testet, érezzük őket a közhangulatban. Meglátszanak utcáink állapotában, és ott vannak abban is, amit földjeink, folyóink, erdeink állapota üzen a látó tekintetnek. Ez pedig, nem kétséges, mind kultúra, mind része a kultúrának. 
Nemzeti sorsunk alakulása szorosan összefügg a kultúránk, eszmélésünk alakulásával. Meggyőződésem, hogy a rendszerváltoztató erők azért nem tudtak döntő áttörést elérni 1990-94-ben, az első szabadon választott kormány terminusa alatt, mert nem tudtak kellő lendületet adni a nemzeti mentalitás helyreállításának a létezés rendje nevében." (Részlet a kötetből)

Amerika ideje

Esszék modernizmusról, modernségről 
Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Magyar Szemle Alapítvány, Debrecen, 2003.


Az Amerika ideje a 20. század bő nyolc évtizedéről szól, amikor Amerika magához ragadta a kezdeményezést a nyugati kultúrában. A könyv a modernizmus nagy hullámaival és néhány domináns témával foglalkozik. Elsősorban a költőkel és gondolkodókkal, de mindig az egész művészet és az egész szellemi élet konstellációjában. Ahogy a szereplők látták s ahogy az elemzők - gyakran felcserélődő helyzetből.
    Egyes tanulmányok 1978 és 2003 között születtek, de egy ívbe illeszkednek. A folyamatosságot a szemlélet és a hangnem azonossága teremti meg - a költő és az irodalomtörténész, az esztéta és az emlékező, a szemlélődő és a cselekvő ember váltakozó szempontjaival. Olyan szintézisre tesz a könyv kísérletet, amelyben az amerikai élmények magyar és európai gondolatokon szűrődnek át, amint az egész nemzedékek eszmélésében történt az 1960-as évek közepétől kezdve. Érvényesülni igyekszik hát itt az esszéíró személyisége és kísérletező kedve csakúgy, mint a tudós filológiai pontossága és részletmegragadó szenvedélye.
    A könyv gondolati erőterét olyan egyéniségek határozzák meg, mint Henry Adams, John Dewey, Carl G. Jung, A. N. Whitehead, D. T. Suzuki, LewisMumford, T. S. Eliot, William Carlos Williams, Ezra Pound, Gertrude Stein, Martin Heidegger, Charles Olson, Robert Duncan, Robert Lowell, Denise Levertov, Robert Creeley, John Ashbery, Allen Ginsberg, Jerome Rothenberg, James Hillman és Clayton Eshleman. Feltűnnek azonban benne, egy-egy fontos pillanatban az elmúlt évtizedek magyar alkotói is.
    A könyv végső soron az organikusság, a rendezettség kérdése körül forog - a lét természete ez. Van-e rendje, bármily felfoghatatlanul is, az életünknek, a kozmosznak, avagy káosz uralkodik kint és bent? Káosz, melyben olykor felcsillan a rend látszata - avagy rend, amely gyakran látszik káosznak? Erről fogalmazták meg sejtéseiket és kérdéseiket e kor "látnokai" , s ehhez teremtettek nyelvet.

Táncban a sötéttel

Összegyűjtött költemények 1971-2001

Kortárs Kiadó, 2002

 

Az író hatvanadik születésnapjára jelent meg összegyűjtött verseinek kötete, harmincéves költői pálya terméséé. Formai és gondolati gazdagság bilincseli le versolvasót: találkozhat avantgárd darabokkal épp úgy, mint klasszikus versformákban írt versekkel, mesterszonett nélküli szonettkoszorúval, haikuval.

Kentaur szárnyak

Esszék, beszélgetések 1968-1998
Kortárs Kiadó, 1999




"A szárnyas kentaur folytonosan határokon él, határokat lép át. Ha magasra emelkedik, ritkán feledheti, hogy szakadék szélén jár: bármikor visszazuhanhat az emberi s tovább egyenest az állati világba...Lejjebb? Inkább egy másik tökélybe, az állatéba, amely nem sejti a maga múlékonyságát."

"A Földön az emberi lét mindig árnyékot vet, ha fény van. És van éjszaka is, a léleknek is van éjszakája. Éjszakája és nappala, fénye és árnyéka van civilizációnknak is."

"Az ökológiai szemlélet megszületése azért is korszakos fejlemény, mert mint láttuk, benne kezet nyújthat egymásnak a múlt század során két ágra szakadt értelmiség, a természettudományos és a humán gondolkodás, és kezet nyújthat egymásnak a tudományos módszer és a művészi intuíció."

"A jövő többnyire szerény külsőségek közt indul el, poros Názáretekből vagy egy virágzó kisvárosból, baráti körökből, névtelen helyekről, ahol az átélt helyi valóság és a teljes világ érzékelése összetalálkozott néhány éber és erős képzeletű emberben. A jövő nem a globális virtuális világ képernyőjén születik meg."

Január

Versek 1989-1996
Kortárs Kiadó 1997

A létezés hálói

Amerikai költők versei Kodolányi Gyula műfordításában
Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990, JAK füzetek 


A létezés hálói - utalás Charles Olson egyik versére: a létezés különböző szintjein kiterülő hatalmas hálókba gabalyodik angyal, démon, ember, és nincs kard, amely átvágná, a kéznek kell szétbogoznia csomóit.
Kodolányi Gyula költő, műfordító, irodalomtörténész amerikai költők verseiből összeállított antológiájában a versek java az emberi létezés pontos megörökítésére törekszik. Mint a bevezetőben olvasható: "A létezés megragadásának vágya nem a leltárkészítés szenvedélyéből táplálkozik, hanem a megélés vágyából, abból, hogy az egyszerin át megélhető legyen egy pillanatra a teljes lét." 
Az indián szövegek szerzői, Walt Whitman, William Carlos Williams, Wallace Stevens, Charles Olson, Robert Duncan, Sylvia Plath és a kötet többi költője mindezt megtévesztő természetességgel teszik: nehézkes bolcselkedés helyett szokatlan látásmódjuk, elfogulatlan megszólalásuk kínál izgalmas kalandot az olvasónak a költészet teremtő felfedezésében.

Hatalmak

Versek, műfordítások 
Liget Könyvek/Téka, 1988


"A létezés-szakmában dolgozom"
Helyzetdal Ottlik Gézának

Megünneplem az akácvirágzás idejét,
(van év, hogy kétszer is), minden
eldobott palackot összeszednék, mintha
az bántané csak a szemet. A levelet
ha "díjelőleges", hagyom, várjon
egy darabig asztalomon. Öklömmel
kerek lyukat dörgölök a zuzmarás
buszablakra, hogy kilássak, s nem bánom
meg sosem. Átlapozom a Vásárlók
Könyvét, a fogyasztókét, de nem
írok beléjük panaszt, verset.
A regényt már csak a hallgatás
előzi meg", biztatom magamat, míg
hallgatagon zuhanyozom. A hely
emberi szövevényét követem
tovább. Pórusaimban ilyen tér
képekkel bandukolok a gyanútlan
fogalmi lámpák ritmusára: egyszer
majd papírra vetem őket, ha az írás
beliség ideje visszatér. A világban
akad elég megjegyzendő öröm, enyhén
hetyke orr, óriás vadgesztenye,
önkéntelen összemosolygás, és nap
keltekor még mindig hamisítatlan
a fény. Egyszóval, "az élet mégis
nagyobbszabású dolg,mint
amilyennek emberi ésszel látszik."

A tenger és a szél szüntelen

Versek
Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1981

Kodolányi Gyula Budapesten született, 1942-ben, s 1966-ban szerzett angol tanári diplomát az ELTE bölcsészkarán, amelynek angol tanszéke lett időközben a munkahelye is. Verseivel szinte valamennyi irodalmi folyóiratunk hasábjain évek óta jelen van, de kötete - az Alföldben, a Hídban, a Mozgó Világban, a Tiszatájban, az Új Írásban vagy a Szép versek antológiában megjelent versekhez képest - szigorú válogatás egy üdvös és elemző racionalizmussal fegyelmezett, de alapján romantikus ihlet ösztönzéseinek engedelmeskedő modern költői magatartás kifejezése érdekében. Az esztétika egyik - manapság divatos - hasonlata értelmében a köznyelv "sima fehér ablaküveg", amely akadálytalan-könnyed rálátást enged a dolgok köznapi jelentésére, a költészet nyelve viszont "színes, mintás üveg", amely elsősorban és mindenekfelett önmagát tolja a tekintet elé. E kötet olvasója tapasztalni fogja, hogy Kodolányi Gyula versei nem az ilyenfajta metaforikus én-líra felé törekszenek. E versek írója, mint megannyi, 20. századi költő-társa, már nem hisz abban, hogy a hagyományos lírai önmegvalósítás révén előálló költői személyiség alfája és ómegája lehet a versnek. Az ő számára éppenséggel egy másik személyiségnek a maszkja teremti meg az "üveg" - a költői nyelv - színeit és mintázatát, akinek a képzelt-feltételezett nézőpontjából elmondja a saját, szemérmesen-fátyolozott látomását a világról. Kodolányi Gyula számára ebben a kötetben az egyik maszk: Noah Webster, a múlt századi amerikai "Czuczor-Fogarasi"; a nevezetes, máig élő és forgalomban levő, s kiadásról kiadásra, a kor szükségletei, nyelvi állapotváltozásai szerint folyton bővülő Webster-szótár atyja, aki - a költő vallomása szerint - "bár történelmi alak, de eléggé távoli, ismeretlen életű ahhoz, hogy azt képzeljem belé, ami megtörténhetett volna, megtörténhetne, s nap mint nap meg is történik. Egyénisége, története befejezetlen, nyitott" - mint a szótár, tehetnénk hozzá, amit létrehozott. - a kötet természetesen mást is tartalmaz: a Dalok ciklus például szinte ómódian klasszikus formában írt verseket, s ennek mintegy ellentéteként az Új világ című hosszú vers a vázlatszerűséget, a "Stichwort-töredezettséget" emeli eredeti fénytörésű lírai formává. Mit nevezhetünk mindebben romantikusnak? A kötetben megvalósuló, sokféle kísérlethez és vállalkozáshoz tapadó, titkos költői reményt; azt, hogy talán éppen ezen a látszólag kerülő úton lehet visszalopni a lírába az ősi ihlet jogát, amely egyébként nem kis részt a modern líra gyakorlata miatt illant el napjaink költészetéből.

Járj, merre tetszik

Új és válogatott versek 1971-2011
Nap kiadó, 2012

A költő hetvenedik születésnapja alkalmából megjelent ünnepi kötet egy életút verseiből válogat.

A hullám taraja

2006. Nap Kiadó

Válogatott esszék és interjúk 

2000-2005

Egyik kötelességünk az, hogy a nyelvünkre figyeljünk, a másik pedig az, hogy a világra, az egész világra. A tudatlanságra nincsen mentség. Ne meneküljünk el attól, ami sebez és fáj, hanem keressük meg, próbáljuk megérteni. A művészet csak ellenállással szemben tud jelentést teremteni. Azzal szemben, amit divatosan problémának nevezünk. A globalizáció is ilyen probléma, a világ újfajta ellenállása - támadása - az énnel, a kultúrával szemben. Szembe kell tehát néznünk vele, ki kell ismernünk, meg kell szelídítenünk. Különben problémátlanok maradunk: jelentéktelenek.