Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Magyar Szemle Alapítvány, Debrecen, 2003.
Az Amerika ideje a 20. század bő nyolc évtizedéről szól, amikor Amerika magához ragadta a kezdeményezést a nyugati kultúrában. A könyv a modernizmus nagy hullámaival és néhány domináns témával foglalkozik. Elsősorban a költőkel és gondolkodókkal, de mindig az egész művészet és az egész szellemi élet konstellációjában. Ahogy a szereplők látták s ahogy az elemzők - gyakran felcserélődő helyzetből.
Egyes tanulmányok 1978 és 2003 között születtek, de egy ívbe illeszkednek. A folyamatosságot a szemlélet és a hangnem azonossága teremti meg - a költő és az irodalomtörténész, az esztéta és az emlékező, a szemlélődő és a cselekvő ember váltakozó szempontjaival. Olyan szintézisre tesz a könyv kísérletet, amelyben az amerikai élmények magyar és európai gondolatokon szűrődnek át, amint az egész nemzedékek eszmélésében történt az 1960-as évek közepétől kezdve. Érvényesülni igyekszik hát itt az esszéíró személyisége és kísérletező kedve csakúgy, mint a tudós filológiai pontossága és részletmegragadó szenvedélye.
A könyv gondolati erőterét olyan egyéniségek határozzák meg, mint Henry Adams, John Dewey, Carl G. Jung, A. N. Whitehead, D. T. Suzuki, LewisMumford, T. S. Eliot, William Carlos Williams, Ezra Pound, Gertrude Stein, Martin Heidegger, Charles Olson, Robert Duncan, Robert Lowell, Denise Levertov, Robert Creeley, John Ashbery, Allen Ginsberg, Jerome Rothenberg, James Hillman és Clayton Eshleman. Feltűnnek azonban benne, egy-egy fontos pillanatban az elmúlt évtizedek magyar alkotói is.
A könyv végső soron az organikusság, a rendezettség kérdése körül forog - a lét természete ez. Van-e rendje, bármily felfoghatatlanul is, az életünknek, a kozmosznak, avagy káosz uralkodik kint és bent? Káosz, melyben olykor felcsillan a rend látszata - avagy rend, amely gyakran látszik káosznak? Erről fogalmazták meg sejtéseiket és kérdéseiket e kor "látnokai" , s ehhez teremtettek nyelvet.
