A fény rétegei

Válogatott esszék 2006-2009
Nap Kiadó, 2010


"...az események, tények jelentősége azon múlik, hogyan, milyen tudattal éljük őket át. Ezek az eszmélések leszivárognak a mozdulatainkba, hétköznapi mondatokként öltenek testet, érezzük őket a közhangulatban. Meglátszanak utcáink állapotában, és ott vannak abban is, amit földjeink, folyóink, erdeink állapota üzen a látó tekintetnek. Ez pedig, nem kétséges, mind kultúra, mind része a kultúrának. 
Nemzeti sorsunk alakulása szorosan összefügg a kultúránk, eszmélésünk alakulásával. Meggyőződésem, hogy a rendszerváltoztató erők azért nem tudtak döntő áttörést elérni 1990-94-ben, az első szabadon választott kormány terminusa alatt, mert nem tudtak kellő lendületet adni a nemzeti mentalitás helyreállításának a létezés rendje nevében." (Részlet a kötetből)

Amerika ideje

Esszék modernizmusról, modernségről 
Kossuth Egyetemi Kiadó, Debreceni Egyetem, Magyar Szemle Alapítvány, Debrecen, 2003.


Az Amerika ideje a 20. század bő nyolc évtizedéről szól, amikor Amerika magához ragadta a kezdeményezést a nyugati kultúrában. A könyv a modernizmus nagy hullámaival és néhány domináns témával foglalkozik. Elsősorban a költőkel és gondolkodókkal, de mindig az egész művészet és az egész szellemi élet konstellációjában. Ahogy a szereplők látták s ahogy az elemzők - gyakran felcserélődő helyzetből.
    Egyes tanulmányok 1978 és 2003 között születtek, de egy ívbe illeszkednek. A folyamatosságot a szemlélet és a hangnem azonossága teremti meg - a költő és az irodalomtörténész, az esztéta és az emlékező, a szemlélődő és a cselekvő ember váltakozó szempontjaival. Olyan szintézisre tesz a könyv kísérletet, amelyben az amerikai élmények magyar és európai gondolatokon szűrődnek át, amint az egész nemzedékek eszmélésében történt az 1960-as évek közepétől kezdve. Érvényesülni igyekszik hát itt az esszéíró személyisége és kísérletező kedve csakúgy, mint a tudós filológiai pontossága és részletmegragadó szenvedélye.
    A könyv gondolati erőterét olyan egyéniségek határozzák meg, mint Henry Adams, John Dewey, Carl G. Jung, A. N. Whitehead, D. T. Suzuki, LewisMumford, T. S. Eliot, William Carlos Williams, Ezra Pound, Gertrude Stein, Martin Heidegger, Charles Olson, Robert Duncan, Robert Lowell, Denise Levertov, Robert Creeley, John Ashbery, Allen Ginsberg, Jerome Rothenberg, James Hillman és Clayton Eshleman. Feltűnnek azonban benne, egy-egy fontos pillanatban az elmúlt évtizedek magyar alkotói is.
    A könyv végső soron az organikusság, a rendezettség kérdése körül forog - a lét természete ez. Van-e rendje, bármily felfoghatatlanul is, az életünknek, a kozmosznak, avagy káosz uralkodik kint és bent? Káosz, melyben olykor felcsillan a rend látszata - avagy rend, amely gyakran látszik káosznak? Erről fogalmazták meg sejtéseiket és kérdéseiket e kor "látnokai" , s ehhez teremtettek nyelvet.

Kentaur szárnyak

Esszék, beszélgetések 1968-1998
Kortárs Kiadó, 1999




"A szárnyas kentaur folytonosan határokon él, határokat lép át. Ha magasra emelkedik, ritkán feledheti, hogy szakadék szélén jár: bármikor visszazuhanhat az emberi s tovább egyenest az állati világba...Lejjebb? Inkább egy másik tökélybe, az állatéba, amely nem sejti a maga múlékonyságát."

"A Földön az emberi lét mindig árnyékot vet, ha fény van. És van éjszaka is, a léleknek is van éjszakája. Éjszakája és nappala, fénye és árnyéka van civilizációnknak is."

"Az ökológiai szemlélet megszületése azért is korszakos fejlemény, mert mint láttuk, benne kezet nyújthat egymásnak a múlt század során két ágra szakadt értelmiség, a természettudományos és a humán gondolkodás, és kezet nyújthat egymásnak a tudományos módszer és a művészi intuíció."

"A jövő többnyire szerény külsőségek közt indul el, poros Názáretekből vagy egy virágzó kisvárosból, baráti körökből, névtelen helyekről, ahol az átélt helyi valóság és a teljes világ érzékelése összetalálkozott néhány éber és erős képzeletű emberben. A jövő nem a globális virtuális világ képernyőjén születik meg."

A hullám taraja

2006. Nap Kiadó

Válogatott esszék és interjúk 

2000-2005

Egyik kötelességünk az, hogy a nyelvünkre figyeljünk, a másik pedig az, hogy a világra, az egész világra. A tudatlanságra nincsen mentség. Ne meneküljünk el attól, ami sebez és fáj, hanem keressük meg, próbáljuk megérteni. A művészet csak ellenállással szemben tud jelentést teremteni. Azzal szemben, amit divatosan problémának nevezünk. A globalizáció is ilyen probléma, a világ újfajta ellenállása - támadása - az énnel, a kultúrával szemben. Szembe kell tehát néznünk vele, ki kell ismernünk, meg kell szelídítenünk. Különben problémátlanok maradunk: jelentéktelenek.